Este Párommal arról beszélgettünk, hogy mit tervezzünk a következő, hosszú hétvégére. Megbeszéltünk egy anycim-meghívást (Roni, ha van kedved, és embered benyeli a két egymást követő hétvégét, akkor jöhetnél te is!), egy apám-látogatást, egy apósom-látogatást, és azt, hogy 15-én kocsival tutira nem mozdulunk ki itthonról, maximum besétálunk ide a metropolisz központjába, bár ez erősen időjárásfüggő.
Aztán felvetettük, hogy pedig milyen jó is lehet a márciustizenötödikei tömegnyomor egy két és fél éves gyerekkel. :P Szóval elmehetnénk valami nagy tömegbe, kokárdákkal, a lurkóra is rátűzhetnénk egy CD méretű kokárdát, hogy lássák, mekkora nagy magyarok vagyunk! De ha már lúd, legyen kövér, ez igazán csak Marosvásárhelyen lenne rapid. :D
És ezzel meg is született a terv egy kaland- vagy inkább túlélőtúrára, amit sebtiben meg is kell hirdetnünk. :D
Találkozás reggel négykor a budapesti Hősök terén, és indulás Romániába. Kokárda viselése, vagy legalább birtoklása kötelező, mert a későbbi kalandtúra szerves része. Útba ejtenénk Szatmárt, ahol be lehetne szerezni a gyümölcsnap keretében a szilvát, almát, stílszerűen célzóvíz formájában.
Érkezés után Marosvásárhelyen kiosztásra kerülnének a magyarságot hirdető, románokat gyalázó transzparensek, táblák; természetesen két nyelvűek, nehogy a magyarul nem értők lemaradjanak a mondanivalóról, mert akkor hol marad a túlélő-fíling. Ezután szintén kiosztásra kerülnének a vasvillák, kaszák, ásók is, hogy legyen mivel szembeszállni a felbőszült támadókkal. Egyéb fegyver nem megengedett, mert akkor oda a varázs!
Ebédről ugyan nem gondoskodunk, de a kedves jelentkező szörvájvereknek sem kell, a morcos tömeg úgyis (feltehetőleg túlzottan) szívesen megkínál majd minket tojásokkal, paradicsomokkal, meg ki tudja, még mi kerül a terülj-terülj-asztalkára.
Innentől nem dolgoztuk ki részletesen a tervet, csak annyit, hogy a túlélőket a busz Budapesten egyenesen egy kórház előtt teszi le (ahol mellesleg íziben jelentkezni lehet a következő, Magyar Egészségügy címmel meghirdetendő túlélő-táborra).
Vagyonosabb jelentkezők számára szívesen foglalunk helyet a Marosvásárhelyről Budapestre tartó repülőjáratra, aminek egyébként határozott szépsége, hogy nagyjából negyven perccel a marosvásárhelyi indulása előtt ér földet Budapesten, mert ugyebár közben átugrik az ember egy időzónát.
Holnap dobjuk is ám fel a hirdetést, mostanában úgyis nagy keletje van a kaland-túráknak, a brókerek, ügyvédek, és egyéb aktatáskás fontosemberek roppantmód szeretnek kilépni kicsinyt a mókuskerékből, és legott szörvájverekké avanzsálnak. Bittttos azé', mer' az trendi. :)
Ha valakinek további ötlete merülne fel a programmal kapcsolatban, netán jelentkezni szeretne :D, ne habozzon kommentezni!
:P
Aztán felvetettük, hogy pedig milyen jó is lehet a márciustizenötödikei tömegnyomor egy két és fél éves gyerekkel. :P Szóval elmehetnénk valami nagy tömegbe, kokárdákkal, a lurkóra is rátűzhetnénk egy CD méretű kokárdát, hogy lássák, mekkora nagy magyarok vagyunk! De ha már lúd, legyen kövér, ez igazán csak Marosvásárhelyen lenne rapid. :D
És ezzel meg is született a terv egy kaland- vagy inkább túlélőtúrára, amit sebtiben meg is kell hirdetnünk. :D
Találkozás reggel négykor a budapesti Hősök terén, és indulás Romániába. Kokárda viselése, vagy legalább birtoklása kötelező, mert a későbbi kalandtúra szerves része. Útba ejtenénk Szatmárt, ahol be lehetne szerezni a gyümölcsnap keretében a szilvát, almát, stílszerűen célzóvíz formájában.
Érkezés után Marosvásárhelyen kiosztásra kerülnének a magyarságot hirdető, románokat gyalázó transzparensek, táblák; természetesen két nyelvűek, nehogy a magyarul nem értők lemaradjanak a mondanivalóról, mert akkor hol marad a túlélő-fíling. Ezután szintén kiosztásra kerülnének a vasvillák, kaszák, ásók is, hogy legyen mivel szembeszállni a felbőszült támadókkal. Egyéb fegyver nem megengedett, mert akkor oda a varázs!
Ebédről ugyan nem gondoskodunk, de a kedves jelentkező szörvájvereknek sem kell, a morcos tömeg úgyis (feltehetőleg túlzottan) szívesen megkínál majd minket tojásokkal, paradicsomokkal, meg ki tudja, még mi kerül a terülj-terülj-asztalkára.
Innentől nem dolgoztuk ki részletesen a tervet, csak annyit, hogy a túlélőket a busz Budapesten egyenesen egy kórház előtt teszi le (ahol mellesleg íziben jelentkezni lehet a következő, Magyar Egészségügy címmel meghirdetendő túlélő-táborra).
Vagyonosabb jelentkezők számára szívesen foglalunk helyet a Marosvásárhelyről Budapestre tartó repülőjáratra, aminek egyébként határozott szépsége, hogy nagyjából negyven perccel a marosvásárhelyi indulása előtt ér földet Budapesten, mert ugyebár közben átugrik az ember egy időzónát.
Holnap dobjuk is ám fel a hirdetést, mostanában úgyis nagy keletje van a kaland-túráknak, a brókerek, ügyvédek, és egyéb aktatáskás fontosemberek roppantmód szeretnek kilépni kicsinyt a mókuskerékből, és legott szörvájverekké avanzsálnak. Bittttos azé', mer' az trendi. :)
Ha valakinek további ötlete merülne fel a programmal kapcsolatban, netán jelentkezni szeretne :D, ne habozzon kommentezni!
:P
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése